Az internet korában rengeteg információ érhető el egyetlen kattintással. De vajon hol találjuk meg a megbízható, átfogó tudást, ha egy új fogalommal találkozunk, egy történelmi esemény iránt érdeklődünk, vagy egyszerűen csak kíváncsiak vagyunk valamire? Az egyik legismertebb és leggyakrabban használt online enciklopédia a Wikipédia. Talán már Ön is találkozott vele keresgélés közben, vagy hallott róla. De mi is pontosan a Wikipédia, hogyan működik, és ami a legfontosabb: hogyan használhatjuk okosan és biztonságosan, különösen 60 év felett, amikor a digitális tudás megszerzése új kapukat nyithat meg? Cikkünkben erre keressük a választ, bátorítva mindenkit ennek a lenyűgöző tudástárnak a felfedezésére.
Tartalom
Mi az a Wikipédia? Egy világméretű közösségi tudástár
Képzeljünk el egy hatalmas könyvtárat, ahol a világ szinte minden témájáról találunk információt, és ez a könyvtár folyamatosan bővül, frissül, ráadásul ingyenesen hozzáférhető bárki számára, akinek van internetkapcsolata. Nos, a Wikipédia valami ehhez hasonló, csak éppen digitális formában.
Definíció: Ingyenes, online, közösség által szerkesztett
A Wikipédia egy többnyelvű, nyílt tartalmú, közösségileg szerkesztett online enciklopédia. Mit is jelentenek ezek a fogalmak?
- Többnyelvű: A Wikipédia több mint 300 nyelven érhető el, így a magyar mellett angolul, németül, franciául és sok más nyelven is olvashatunk szócikkeket.
- Nyílt tartalmú: Ez azt jelenti, hogy a Wikipédia tartalma szabadon felhasználható, másolható és terjeszthető bizonyos feltételek mellett (általában a forrás megjelölésével).
- Közösségileg szerkesztett: Ez a Wikipédia legkülönlegesebb és talán legvitatottabb jellemzője. A szócikkeket önkéntes szerkesztők hozzák létre és frissítik a világ minden tájáról. Bárki, aki rendelkezik internetkapcsolattal, hozzájárulhat a Wikipédia bővítéséhez és javításához.
Rövid története és célja
A Wikipédiát Jimmy Wales és Larry Sanger indította útjára 2001-ben. Az eredeti cél egy olyan ingyenes enciklopédia létrehozása volt, amely a lehető legtöbb ember számára elérhetővé teszi az emberi tudás összegzését. A projekt hihetetlen gyorsasággal növekedett, és mára a világ egyik leglátogatottabb weboldalává vált. A magyar Wikipédia 2003-ban indult, és jelenleg több mint félmillió szócikket tartalmaz.
Hogyan működik? A közösségi szerkesztés ereje és kihívásai
A Wikipédia alapelve a közösségi munka. Az önkéntesekből álló szerkesztői közösség írja, bővíti, javítja és ellenőrzi a szócikkeket. Ennek a modellnek számos előnye van:
- Hatalmas mennyiségű információ: A sok ezer szerkesztőnek köszönhetően rendkívül széles témakört ölel fel, és olyan speciális területekről is találhatunk információt, amelyek a hagyományos enciklopédiákban nem férnének el.
- Naprakészség: Mivel bárki szerkesztheti, az új események, felfedezések gyorsan bekerülhetnek a szócikkekbe.
- Ingyenesség és hozzáférhetőség: Nincsenek előfizetési díjak, bárki számára elérhető.
Azonban ennek a nyitottságnak vannak hátrányai és kihívásai is:
- Megbízhatósági kérdések: Mivel bárki szerkesztheti, előfordulhatnak téves információk, elfogult nézőpontok vagy akár szándékos vandalizmus (rosszindulatú szerkesztés).
- Szerkesztési viták: Időnként viták alakulhatnak ki a szerkesztők között egy-egy téma megítéléséről vagy egy információ pontosságáról.
A Wikipédia közössége azonban folyamatosan dolgozik ezeknek a problémáknak a kezelésén, például ellenőrző mechanizmusokkal, irányelvekkel és a szerkesztői közösség aktív figyelmével. Erről később még részletesebben szólunk.
Hogyan használd a Wikipédiát? Gyakorlati útmutató a felfedezéshez
Most, hogy megismertük, mi is az a Wikipédia, nézzük meg, hogyan tudjuk a mindennapokban használni az információkeresés online világában! Ne aggódjon, egyszerűbb, mint gondolná!
Keresés a Wikipédián: Találja meg, amit keres!
A Wikipédia használatának első és legfontosabb lépése a keresés.
- Nyissa meg a böngészőjében a Wikipédia magyar nyelvű kezdőlapját: hu.wikipedia.org
- A lap tetején, általában a jobb oldalon, talál egy keresőmezőt. Ebbe a mezőbe írja be azt a szót vagy kifejezést, amiről információt szeretne kapni (pl. „budai vár”, „Liszt Ferenc”, „napraforgó”).
- Nyomja meg az Enter billentyűt, vagy kattintson a keresőmező melletti nagyító ikonra.
- Ha van pontos egyezés, a Wikipédia egyből az adott szócikkre viszi. Ha nincs, vagy több hasonló témájú cikk is létezik, egy listát kap a lehetséges találatokról, ahonnan kiválaszthatja a leginkább megfelelőt.
Egy Wikipédia-szócikk felépítése: Navigáljon könnyedén!
Amikor megnyit egy Wikipédia-szócikket, általában egy jól strukturált oldallal találkozik. Ismerkedjünk meg a főbb részeivel:
- Cím: A szócikk tetején látható a cikk címe, ami általában a téma neve.
- Tartalomjegyzék: Ha a cikk hosszabb, a bevezető után általában egy tartalomjegyzék található. Ez felsorolja a cikk főbb szakaszait. Ha rákattint egy szakaszcímre a tartalomjegyzékben, a böngésző automatikusan odaugrik a cikk megfelelő részéhez. Ez nagyon hasznos, ha csak egy konkrét információra kíváncsi egy hosszabb cikkből.
- Bevezető (Lead): Minden szócikk egy rövid, összefoglaló bevezetővel kezdődik, amely meghatározza a témát és a legfontosabb tudnivalókat tartalmazza róla. Érdemes ezt mindig elolvasni, mert gyors áttekintést ad.
- Szakaszok (Fejezetek): A bevezetőt követően a cikk témakörökre bontva, szakaszokban fejti ki részletesebben az információkat. Ezeket alcímek jelölik.
- Képek és illusztrációk: Sok szócikk tartalmaz képeket, térképeket vagy egyéb ábrákat, amelyek segítik a megértést és szemléletesebbé teszik a tartalmat.
- Források (Jegyzetek, Hivatkozások): Ez egy nagyon fontos rész! Ideális esetben minden állítást a Wikipédia-szócikkben egy megbízható forrásnak kell alátámasztania. Ezeket a forrásokat általában a cikk végén, egy „Források”, „Jegyzetek” vagy „Hivatkozások” című szakaszban listázzák. Ha egy számot lát egy mondat végén (pl. [1]), az egy lábjegyzetre utal, ami a forrást jelöli.
- Külső hivatkozások: Itt további, a témához kapcsolódó weboldalakra mutató linkeket találhat, amelyek segíthetnek a téma mélyebb megismerésében.
- Lásd még: Ebben a szakaszban olyan Wikipédia-szócikkekre talál linkeket, amelyek kapcsolódnak az aktuális témához, de nem feltétlenül szerves részei annak.
Navigáció a cikkeken belül és között: A linkek útvesztőjében

A Wikipédia egyik legnagyobb erőssége a belső hivatkozások (linkek) rendszere. A szócikkek szövegében gyakran talál kék színnel kiemelt szavakat vagy kifejezéseket. Ezek linkek, amelyek más Wikipédia-szócikkekre mutatnak.
- Ha rákattint egy ilyen kék linkre, átkerül egy másik szócikkre, amely az adott fogalmat vagy témát részletezi.
- Ez lehetővé teszi, hogy könnyedén ugráljon a kapcsolódó témák között, és mélyebbre ássa magát egy-egy érdekes területen. Ne féljen kattintgatni és felfedezni! Ha eltévedne, böngészője „Vissza” gombjával mindig visszatérhet az előző oldalra.
Nyelvi változatok: Tudás határok nélkül
Ahogy említettük, a Wikipédia több száz nyelven elérhető. Ha egy szócikket olvas, és kíváncsi arra, hogy az adott téma hogyan van feldolgozva más nyelveken, keresse a lap bal oldalán (vagy néha a lap tetején egy legördülő menüben) a „Más nyelveken” vagy „Languages” részt. Itt kiválaszthatja a kívánt nyelvet, és elolvashatja a szócikk idegen nyelvű változatát – feltéve, hogy létezik ilyen. Ez remek lehetőség nyelvgyakorlásra vagy más kultúrák nézőpontjának megismerésére.
A Wikipédia okos használata – mire figyeljünk, hogy ne tévedjünk el?
A Wikipédia fantasztikus eszköz a digitális tudás megszerzésére, de fontos, hogy kritikusan és tudatosan használjuk. Mivel bárki szerkesztheti, a megbízhatóság kérdése mindig felmerül.
Forráskritika: A legfontosabb eszköz a kezünkben
Az okos Wikipédia használata leginkább a forráskritikán múlik. Ne fogadjon el mindent készpénznek, amit olvas!
- Ellenőrizze a forrásokat! Mindig nézze meg, hogy a cikkben szereplő állításokat milyen forrásokkal támasztják alá. Megbízhatóak ezek a források (pl. tudományos publikációk, neves újságok, hivatalos dokumentumok)? Ha egy állítás mellett nincs forrásmegjelölés (ezt gyakran [forrás?] sablonnal jelzik), kezelje azt fenntartással.
- Tájékozódjon több forrásból! Ne csak a Wikipédiára hagyatkozzon! Ha egy fontos információra van szüksége, hasonlítsa össze a Wikipédián találtakat más megbízható forrásokkal (pl. nyomtatott lexikonok, szakértői oldalak, könyvek).
- Nézze meg a „Vita” oldalt! Minden Wikipédia-szócikkhez tartozik egy „Vita” oldal (a szócikk tetején, a bal oldali fülön érhető el). Itt a szerkesztők megvitathatják a cikk tartalmával kapcsolatos kérdéseket, ellentmondásokat, vagy javaslatokat tehetnek a javításra. Ha egy cikk vitatott, az itt gyakran kiderül.
- Figyeljen a figyelmeztető sablonokra! Néha a szócikkek tetején figyelmeztető üzenetek (sablonok) jelennek meg, amelyek például arra hívják fel a figyelmet, hogy a cikk forrásai hiányosak, a téma semlegessége vitatott, vagy a cikk elavult lehet. Ezeket mindig vegye komolyan!
Mikor jó forrás a Wikipédia és mikor kevésbé?
- Általános tájékozódásra, kiindulópontnak kiváló: Ha gyorsan szeretne áttekintést kapni egy témáról, megismerni alapfogalmakat, dátumokat, vagy egyszerűen csak kíváncsiságát szeretné kielégíteni, a Wikipédia remek választás. Segíthet elindulni egy téma mélyebb megismerése felé.
- Tudományos munkához, komoly döntésekhez óvatosan: Tudományos dolgozatokhoz, egészségügyi döntésekhez vagy pénzügyi befektetésekhez soha ne használja egyedüli forrásként a Wikipédiát! Ilyen esetekben mindig szakértői, lektorált forrásokra van szükség. A Wikipédia azonban jó kiindulópont lehet a további kutatáshoz, mert a forráslistája elvezethet megbízhatóbb anyagokhoz.
A vandalizmus és a téves információk veszélye (és kezelése)
Mivel a Wikipédia szabadon szerkeszthető, sajnos előfordulhat, hogy valaki szándékosan téves információkat ír be, trágár szövegeket helyez el, vagy töröl fontos tartalmakat. Ezt nevezik vandalizmusnak. A Wikipédia önkéntes szerkesztői közössége azonban folyamatosan küzd ez ellen:
- Friss változtatások figyelése: Sok szerkesztő figyeli a legutóbbi módosításokat, és gyorsan visszaállítja a vandalizmust.
- Botok (automatikus programok): Vannak olyan szoftverek, amelyek segítenek kiszűrni a nyilvánvaló vandalizmust.
- Lapvédelem: Különösen fontos vagy gyakran vandalizált lapokat levédhetnek, így csak regisztrált vagy tapasztaltabb szerkesztők módosíthatják őket.
Ennek ellenére mindig legyen résen, és ha valami gyanúsnak vagy hihetetlennek tűnik, ellenőrizze más forrásokból!
A Wikipédia előnyei idősebb korban: Több mint információ
A Wikipédia használata számos előnnyel járhat az idősebb korosztály számára, túlmutatva a puszta információgyűjtésen:
- Tudásbővítés, új dolgok tanulása: Soha nem késő új dolgokat tanulni! A Wikipédia kimeríthetetlen forrása az ismereteknek, legyen szó történelemről, művészetről, tudományról vagy bármilyen más témáról.
- Érdeklődési körök, hobbik támogatása: Ha van egy hobbija (pl. kertészkedés, bélyeggyűjtés, madármegfigyelés), a Wikipédián rengeteg hasznos információt találhat hozzá. Új érdeklődési köröket is felfedezhet.
- Memória frissen tartása: Az olvasás, az új információk befogadása és a gondolkodás segít frissen tartani az elmét. A Wikipédia böngészése remek agytorna lehet.
- Kapcsolódás a digitális világhoz: A Wikipédia használatának elsajátítása magabiztosságot adhat az online térben való eligazodáshoz, és segít lépést tartani a digitális kor vívmányaival. Ezáltal könnyebben kapcsolódhat a fiatalabb generációkhoz is.
- Nosztalgia és múltidézés: Régi események, híres emberek, filmek vagy zenék után kutatva felelevenítheti emlékeit.
Összegzés: Fedezze fel bátran a Wikipédia világát!
A Wikipédia egy lenyűgöző és rendkívül hasznos eszköz, amely a világ tudásának egy jelentős részét teszi elérhetővé bárki számára. Bár fontos, hogy kritikusan és tudatosan használjuk, ne féljünk tőle! Reméljük, ez az útmutató segített megérteni, mi az a Wikipédia, és hogyan használhatja okosan 60 év felett is.
Bátorítjuk Önt, hogy nyissa meg a böngészőjét, írja be a hu.wikipedia.org címet, és kezdjen el felfedezni! Keressen rá kedvenc témáira, olvasson bele új dolgokba, kattintgasson a linkekre. Minél többet használja, annál magabiztosabbá válik. A Wikipédia használata egy újabb kaput nyithat ki a világra, tele ismerettel, érdekességgel és a tanulás örömével.
Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)
Tényleg bárki szerkesztheti a Wikipédiát? Nem veszélyes ez?
Igen, alapvetően bárki szerkesztheti a legtöbb szócikket, akár regisztráció nélkül is. Ennek vannak kockázatai (pl. téves információk, vandalizmus), de a Wikipédia önkéntes szerkesztői közössége és különböző technikai eszközök (pl. figyelőlisták, botok) folyamatosan ellenőrzik a változtatásokat és javítják a hibákat. Fontos azonban a felhasználói oldalon is a kritikus szemlélet.
Honnan tudom, hogy egy Wikipédia-szócikk megbízható-e?
Nézze meg a cikk végén található forrásokat! Vannak-e egyáltalán források? Ha igen, azok megbízható intézményektől, szakértőktől származnak-e? Olvassa el a szócikkhez tartozó „Vita” oldalt, hátha ott vitatják a cikk tartalmát. Keressen figyelmeztető sablonokat a cikk tetején. És a legfontosabb: mindig hasonlítsa össze a talált információt más, független forrásokkal!
Mi a teendő, ha hibát találok egy Wikipédia-szócikkben?
Ha hibát vagy pontatlanságot talál, és van kedve, akár Ön is javíthatja! Ehhez a szócikk tetején vagy az egyes szakaszok mellett található „Szerkesztés” linkre kell kattintani. Ha nem szeretne szerkeszteni, jelezheti a problémát a szócikk „Vita” oldalán, ahol a többi szerkesztő fel tudja dolgozni a jelzést.
Kell fizetni a Wikipédia használatáért?
Nem, a Wikipédia teljesen ingyenes. A Wikimedia Alapítvány, amely a Wikipédiát üzemelteti, adományokból tartja fenn magát, de a felhasználóknak semmilyen díjat nem kell fizetniük az olvasásért vagy a szerkesztésért.
Miért van olyan sok nyelven a Wikipédia? Melyiket használjam?
A Wikipédia célja, hogy az emberiség tudását mindenki számára elérhetővé tegye a saját anyanyelvén. Ezért támogatják a különböző nyelvi változatok létrehozását. Általában érdemes a saját anyanyelvén (tehát magyarul) kezdeni a keresést. Ha egy témáról nincs magyar szócikk, vagy részletesebb információra van szüksége, és beszél más nyelveket, akkor érdemes megnézni a nagyobb nyelvi változatokat (pl. angol, német), mivel ezek gyakran bővebbek.
Fotó: