Katalin, Irma, Sandy: miért kapnak emberi neveket, és miért pont női neveket kaptak sokáig a hurrikánok?

Biztosan te is hallottad már a hírekben, amikor egy-egy hatalmas trópusi vihar közeledtéről tudósítanak, és olyan neveket emlegetnek, mint Katrina, Andrew, vagy éppen a fent említett Irma és Sandy. De vajon elgondolkodtál-e már azon, miért kapnak ezek a pusztító természeti jelenségek emberi neveket? És ami még érdekesebb, miért volt az hosszú ideig bevett szokás, hogy ezek a nevek szinte kizárólag női nevek voltak? Tarts velem egy izgalmas utazásra a meteorológia és a kultúrtörténet határvidékére, és fedezzük fel együtt a hurrikánok elnevezésének rejtélyes és meglepően színes történetét!

A névadás előtt: káosz a viharok azonosításában

Mielőtt a hurrikánoknak és trópusi viharoknak saját neveket adtak volna, az azonosításuk meglehetősen kaotikus és következetlen volt.

• Évszámok és sorszámok: Gyakran egyszerűen az évszámmal és egy sorszámmal jelölték őket (pl. „az 1938-as Nagy Hurrikán”). Ez azonban nem volt túl informatív, és könnyen összekeverhetővé tette a viharokat.
• Földrajzi helyek: Néha arról a helyről nevezték el a vihart, ahol partot ért, vagy ahol a legnagyobb pusztítást végezte (pl. a „Galvestoni hurrikán”). Ez sem volt mindig egyértelmű, különösen, ha egy vihar több területet is érintett.
• Szentek napjai: A spanyol nyelvű területeken bevett szokás volt, hogy a vihart arról a szentről nevezték el, akinek a napján lecsapott (pl. a „Santa Ana hurrikán”).
• Betűrend: Egy ideig próbálkoztak a fonetikus ábécé betűivel is (Alpha, Bravo, Charlie stb.), de ez sem bizonyult túl praktikusnak.

Látható, hogy szükség volt egy egységesebb és könnyebben megjegyezhető rendszerre, különösen a kommunikáció és a figyelmeztetések szempontjából.

A hagyomány kezdete: amikor a viharoknak „szoknyát adtak”

A trópusi viharok emberi nevekkel való ellátásának ötlete nem teljesen új keletű, de a ma ismert rendszer kialakulása a 20. század közepére tehető.

• Clement Wragge, az ausztrál meteorológus: Az egyik első ismert próbálkozás Clement Wragge nevéhez fűződik, aki a 19. század végén és a 20. század elején kezdett neveket adni a trópusi ciklonoknak. Kezdetben görög és római mitológiai alakokról, később pedig politikusokról nevezte el őket (különösen azokról, akiket nem kedvelt!).
• A II. világháború és a katonai meteorológusok: A ma ismert gyakorlat azonban inkább az amerikai katonai meteorológusokhoz köthető a második világháború idején. A Csendes-óceán térségében szolgáló meteorológusok kezdték el női neveket adni a trópusi viharoknak, állítólag a feleségeikről, barátnőikről vagy éppen kevésbé kedvelt hölgyismerőseikről. Ez a módszer praktikusnak bizonyult a rövid, egyértelmű kommunikációhoz a repülők és a hajók számára.
• Hivatalossá válás: Az Egyesült Államok Nemzeti Hurrikán Központja (National Hurricane Center) 1953-ban hivatalosan is bevezette a női nevek használatát az atlanti-óceáni hurrikánok elnevezésére.

Miért pont női nevek? Elméletek és magyarázatok

De miért pont női neveket választottak kezdetben? Erre több elmélet és magyarázat is létezik:

• Praktikus okok: A női nevek rövidek, könnyen megjegyezhetők, és egyértelműen azonosíthatók voltak a rádiós kommunikációban, ahol a félreértéseknek súlyos következményei lehettek.
• Tengerészeti hagyományok: A tengerészek hagyományosan női neveket adtak a hajóiknak, és a viharokat is gyakran női tulajdonságokkal ruházták fel (pl. szeszélyes, kiszámíthatatlan). Ez a szemlélet átszivároghatott a meteorológiai gyakorlatba is.
• A korabeli társadalmi felfogás: A 20. század közepén a társadalmi nemi szerepek még erősen meghatározottak voltak. Lehetséges, hogy a női nevek használata egyfajta (ma már vitatható) „megszemélyesítése” volt a viharoknak, amelyeknek ereje és kiszámíthatatlansága talán a női természet bizonyos sztereotípiáira emlékeztette a korabeli (főként férfi) meteorológusokat.
• Egyszerűen csak egy szokás, ami elterjedt: Lehet, hogy nem volt mögötte mélyebb tudományos vagy filozófiai megfontolás, egyszerűen csak a katonai meteorológusok által elkezdett gyakorlat vált népszerűvé és maradt fenn.

Bármi is volt a pontos ok, tény, hogy több mint két évtizeden keresztül szinte kizárólag női neveket viseltek a trópusi viharok és hurrikánok.

Változó idők, változó nevek: a férfi nevek bevezetése

Az 1970-es években, a nemi egyenlőségi mozgalmak erősödésével egyre több kritika érte azt a gyakorlatot, hogy a pusztító viharokat kizárólag női nevekről nevezik el. Sokan úgy érezték, ez szexista és negatívan tünteti fel a nőket.

• A változás szele: Az Egyesült Államokban Roxcy Bolton feminista aktivista volt az egyik leghangosabb szószólója a névadási rendszer megváltoztatásának.
• Férfi nevek a listán: Ennek eredményeként 1979-ben az Atlanti-óceáni hurrikánok elnevezési listájába bekerültek a férfi nevek is. Azóta felváltva használnak férfi és női neveket.
• Nemzetközi gyakorlat: Hasonló változások történtek más régiókban is, és ma már a legtöbb helyen vegyes (férfi és női) névlistákat alkalmaznak.

Ez a változás jól tükrözi a társadalmi szemléletmód átalakulását és a nemi egyenlőség iránti növekvő igényt.

Hogyan működik ma a hurrikánok elnevezése?

Ma a trópusi viharok és hurrikánok elnevezését a Meteorológiai Világszervezet (WMO – World Meteorological Organization) koordinálja regionális bizottságokon keresztül.

• Rotáló névlisták: Minden óceáni medencének (pl. Atlanti-óceán, Kelet-Csendes-óceán, Nyugat-Csendes-óceán) saját, előre meghatározott névlistája van. Ezek a listák általában 6 évig rotálnak, tehát ugyanaz a névlista 6 évente kerül újra felhasználásra.
• Ábécé sorrend: A neveket ábécé sorrendben használják fel a szezon során. Az első vihar „A” betűs nevet kap, a második „B” betűset, és így tovább. (Néhány betűt, mint a Q, U, X, Y, Z, általában kihagynak a listákból, mert kevés név kezdődik ezekkel.)
• Különösen pusztító nevek „nyugdíjazása”: Ha egy hurrikán különösen nagy pusztítást végez, vagy sok áldozatot követel (mint például a Katrina 2005-ben, vagy az Irma és Maria 2017-ben), akkor annak a nevét „nyugdíjazza” a WMO, tiszteletből az áldozatok iránt, és hogy elkerüljék a későbbi félreértéseket. Ilyenkor a visszavont nevet egy új névvel pótolják a listán.
• Nyelvi sokszínűség: A névlisták igyekeznek tükrözni az adott régió nyelvi és kulturális sokszínűségét.

Különböző régiók, különböző névlisták (és néha más szabályok)

Fontos tudni, hogy a névadási rendszer régiónként eltérő lehet:

• Atlanti-óceán és Kelet-Csendes-óceán: Itt a fent leírt, 6 éves rotációban lévő, férfi és női neveket felváltva tartalmazó listákat használják.
• Nyugat-Csendes-óceán (tájfunok): Itt egy hosszabb, több országból származó névlistát használnak, amely nemcsak emberi neveket, hanem állatok, virágok, fák vagy más természeti jelenségek neveit is tartalmazhatja. Ez a lista nem feltétlenül kezdődik újra minden évben.
• Indiai-óceán, Ausztrália környéki vizek: Itt is saját, regionális névlisták vannak érvényben.

Tehát, ha egy viharról hallasz a hírekben, a neve és a névadási rendszer attól függ, hogy a Föld melyik részén alakult ki.

Tévhitek és érdekességek a viharok elnevezéséről

• Tévhit: Minél „nőiesebb” a név, annál gyengébb a hurrikán. Ez természetesen nem igaz! A névnek semmi köze a vihar erősségéhez. Sőt, egy kutatás szerint az emberek hajlamosabbak lehetnek alábecsülni a női nevet viselő hurrikánok veszélyeit, ami komoly problémát jelenthet a felkészülés során.
• Érdekesség: Mi történik, ha elfogy az összes név a listáról egy különösen aktív szezonban? Ilyenkor régebben a görög ábécé betűit (Alpha, Beta, Gamma stb.) használták pótlásként. Azonban 2021-től kezdve a WMO úgy döntött, hogy ezt a gyakorlatot megszünteti (mert zavaró lehetett, és néhány görög betűs név is „nyugdíjazásra” került), és helyette egy előre összeállított pótlistát használnak.
• Érdekesség: Nem minden trópusi vihar kap nevet. Csak azok a trópusi viharok kapnak nevet, amelyek elérik a meghatározott szélerősséget (általában a trópusi vihar erősségét, ami kb. 63 km/h feletti tartós szélsebességet jelent).

A hurrikánnevek története: a katonai zsargontól a globális rendszerig

Láthatod, a hurrikánok elnevezésének története egy érdekes utazás a katonai praktikumtól kezdve a társadalmi változásokon át egészen a mai, globálisan koordinált rendszerig. A nevek segítenek a viharok egyértelmű azonosításában, a kommunikációban és a figyelmeztetések hatékonyabbá tételében, ami életeket menthet.

Bár a kezdeti, kizárólag női nevek használata ma már a múlté, és a rendszer igazságosabbá vált, a történet emlékeztet minket arra, hogy a tudományos gyakorlatok és a társadalmi normák hogyan formálják egymást. Amikor legközelebb hallasz egy hurrikánról a hírekben, talán már egy kicsit másképp gondolsz majd a nevére, és eszedbe jut ez a színes és tanulságos történet.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Borítókép: pixabay.com