Lehangoltság vagy depresszió? Amikor a rövidülő nappalokkal a kedvünk is fogy

időskori depresszió

Ősszel és télen sokan lehangoltabbnak érzik magukat: kevesebb a nappali fény, megváltozik a napirend, ritkábbak a kinti programok. Ez önmagában még nem betegség. Ha viszont a rosszkedv hetekig tart, eltűnik az öröm, és a mindennapok is nehezebbek lesznek, érdemes komolyan venni, és segítséget kérni.

Miért lehetünk lehangoltabbak ősszel és télen?

Októbertől egyre korábban sötétedik, és sok napon alig látjuk a napot. Ez a változás többféle módon hathat a közérzetre:

  • Kevesebb a természetes fény. A nappali fény a szervezet belső óráját is szabályozza, amely az alvást, az ébrenlétet és az energiaszintet befolyásolja.
  • Felborulhat a napirend. Később kelünk, korábban fekszünk, vagy éppen nem tudunk aludni.
  • Kevesebb a kinti program. Elmarad a kerti munka, a séta, a piacozás, a padon üldögélés.
  • Ritkábbak a találkozások. A hideg, a sötét és a csúszós utak miatt sokan otthon maradnak.
  • Bezárkózás. Négy fal között hamarabb jönnek elő a nehéz gondolatok, az emlékek, a magány.

A rövidülő nappalok önmagukban nem okoznak depressziót. Hozzájárulhatnak viszont ahhoz, hogy valaki fáradtabb, levertebb legyen, és egy már meglévő nehézség, például a válás, a gyász vagy a magány, erősebben érződjön.

Rosszkedv vagy depresszió? Mi a különbség?

A mindennapi beszédben gyakran mondjuk, hogy „depressziós vagyok ettől az időtől”. A depresszió azonban nem egyszerűen rosszkedv. Három dolgot érdemes megkülönböztetni:

  • Átmeneti lehangoltság: gyakran konkrét eseményhez vagy időszakhoz kapcsolódik, idővel enyhül, és a mindennapi teendőket többnyire el tudjuk végezni.
  • Depresszió: tartósabb és mélyebb állapot, amely a hangulaton túl a gondolkodást, az alvást, az étvágyat, az energiát és a mindennapi működést is érintheti. Kezelhető betegség, amelyhez szakmai segítség kell.
  • Szezonális depresszió (szezonális affektív zavar): a depresszió egy formája, amely évről évre ugyanabban az évszakban, jellemzően ősszel és télen tér vissza.
Átmeneti lehangoltságDepresszió gyanúját felvető állapot
Időszakos, napok alatt változikHetekig, tartósan fennállhat
Gyakran konkrét eseményhez kapcsolódikNem mindig van egyetlen kiváltó oka
Vannak jobb napok, jólesik egy-egy programA rossz hangulat szinte állandó
Megmarad az érdeklődés és az örömElvész az érdeklődés, semmi nem okoz örömet
A napi teendők általában elvégezhetőkA mindennapok is egyre nehezebbek
A jövőre is gondolunkReménytelenség, „nincs értelme semminek” érzés

Ez a táblázat nem diagnosztikai teszt. Csak eligazítást ad arról, mikor érdemes alaposabban odafigyelni. Hogy valóban depresszióról van-e szó, azt szakember tudja megállapítani.

A depresszió tünetei időskorban

A depresszió tünetei időskorban is sokfélék lehetnek, és nem mindenkinél ugyanazok. Ilyenek lehetnek:

  • tartós szomorúság, levertség vagy belső ürességérzés;
  • az érdeklődés és az öröm elvesztése, még a korábban kedvelt dolgok iránt is;
  • állandó fáradtság, energiahiány;
  • a motiváció eltűnése, nehéz bármibe belekezdeni;
  • az alvás megváltozása: korai ébredés, nehéz elalvás, vagy éppen sokkal több alvás;
  • étvágytalanság vagy fokozott evés, a testsúly változása;
  • nehezebb koncentrálni, döntéseket hozni, emlékezni;
  • reménytelenség, „úgysem lesz jobb” érzés;
  • értéktelenségérzés vagy túlzott bűntudat, „csak teher vagyok” gondolatok;
  • a társaság kerülése, a telefonhívások, látogatások elutasítása;
  • a korábbi hobbik, szokások feladása.

Ez a lista nem arra szolgál, hogy pontokat számolj. Egy-egy tünet bárkinél előfordulhat, egy nehezebb héten is. Az számít, hogy a változás mennyire tartós, mennyire mély, és mennyire nehezíti meg az életet.

Miért nehezebb felismerni a depressziót időskorban?

időskori depresszió
Az időskori depresszió felismerése nehéz (fotó: pexels.com)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tájékoztatása szerint az idősebbek lelki problémáit gyakran sem az egészségügyi szakemberek, sem maguk az érintettek nem ismerik fel. A megbélyegzéstől való félelem miatt sokan nem is kérnek segítséget.

Idősebb korban a depresszió nem mindig klasszikus szomorúságként jelenik meg. Előtérbe kerülhet:

  • a fáradtság és a kimerültség;
  • az alvászavar;
  • az étvágytalanság, a fogyás;
  • testi panaszok: fájdalmak, fejfájás, emésztési gondok;
  • a motivációhiány, a „nincs kedvem semmihez” érzés;
  • a visszahúzódás, a kevesebb beszéd;
  • a megszokott tevékenységek feladása.

Gyakran mondják ilyenkor: „ez már a korral jár”. Pedig a tartós lehangoltság és örömtelenség nem az öregedés természetes része, és kezelhető.

Fontos azonban a másik irány is: az új vagy megmagyarázatlan testi panaszokat sem szabad automatikusan lelki eredetűnek tekinteni. A fáradtság, a fogyás vagy az alvászavar mögött testi betegség is állhat, ezért orvosi kivizsgálásra is szükség lehet.

Mikor lehet szezonális depresszió?

A szezonális affektív zavar a depresszió egy formája, amely visszatérően, egy adott évszakhoz kötődve jelentkezik. Az NHS Inform szerint a tünetek gyakran ősszel, a nappalok rövidülésével kezdődnek, télen a legerősebbek, tavasszal pedig enyhülnek.

A szezonális depresszióra jellemző lehet:

  • levertség, örömtelenség;
  • ingerlékenység, sírékonyság;
  • reménytelenség, bűntudat, értéktelenségérzés;
  • a szokásosnál több alvás, nehéz reggeli felkelés;
  • energiahiány, kevesebb aktivitás;
  • fokozott étvágy, főleg szénhidrátok iránt;
  • koncentrációs nehézség.

A brit Mind szervezet tájékoztatása szerint a diagnózis azon alapul, hogy a tünetek ismétlődően, általában két vagy több éven át ugyanahhoz az évszakhoz kötődnek. Egyetlen nehezebb ősz tehát még nem jelent szezonális depressziót, és nem minden őszi rosszkedv ilyen eredetű. A diagnózist szakember állítja fel, és ő tudja megmondani, milyen kezelés lehet megfelelő.

Mikor érdemes segítséget kérni?

Nem kell megvárni, amíg „nagyon nagy a baj”. Érdemes szakemberhez fordulni, ha:

  • a rossz hangulat hetek óta tart, és nem enyhül;
  • a mindennapi teendők, a főzés, a bevásárlás, az öltözködés egyre nehezebbek;
  • semmi nem érdekel, ami korábban örömet okozott;
  • egyre inkább elzárkózol az emberektől;
  • jelentősen megváltozott az alvásod vagy az étkezésed;
  • reménytelennek érzed a helyzeted;
  • a tünetek minden ősszel visszatérnek;
  • egyszerűen úgy érzed, egyedül nem bírsz vele.

Ha a tünetek súlyosak, vagy gyorsan romlanak, ne várj hetekig. Ha pedig felmerül a gondolat, hogy nincs értelme élni, azonnal kérj segítséget (lásd lent: Mikor sürgős a segítség?).

Kihez fordulhatsz?

Nincs egyetlen „helyes” első lépés. A lényeg, hogy elindulj.

  • Háziorvos: sokaknak ez a legkézenfekvőbb kezdés. Ismer téged és a betegségeidet, tudja, milyen gyógyszereket szedsz, és ki tudja vizsgálni, nincs-e testi oka a panaszoknak. Szükség esetén szakemberhez irányít.
  • Pszichológus: beszélgetéses segítséget, pszichoterápiát nyújthat. Segíthet feldolgozni a veszteséget, a magányt, az életváltozásokat, és megtanulni bánni a nehéz gondolatokkal.
  • Pszichiáter: orvos, aki a lelki betegségek felismerésével és kezelésével foglalkozik, és szükség esetén gyógyszeres kezelést is javasolhat.

Idősebb korban a háziorvos szerepe azért is fontos, mert a hangulatot testi betegségek, például pajzsmirigy-probléma, krónikus fájdalom, illetve egyes gyógyszerek is befolyásolhatják. A gyógyszereidet a hangulatod miatt se hagyd el, és ne változtasd az adagjukat önállóan; ha gyanakszol, beszéld meg az orvosoddal.

A szakemberhez fordulás nem gyengeség jele. Ugyanolyan természetes, mint amikor egy fájó térddel orvoshoz megyünk.

Mikor nem „csak a rossz idő” az oka?

A hangulatromlást sokszor könnyebb a szürke égre fogni, pedig más is állhat a háttérben:

  • egy szeretett ember elvesztése, gyász;
  • magány, egyedüllét;
  • nyugdíjba vonulás, a megszokott szerep elvesztése;
  • krónikus betegség, tartós fájdalom;
  • alvászavar;
  • gyógyszerek hatása;
  • más testi vagy lelki egészségi probléma.

Nem a te feladatod kitalálni, melyik okozza. Ha a változás új, jelentős vagy tartós, érdemes szakemberrel megbeszélni.

Mit tehetünk saját magunk a rosszabb napokon?

Vannak egyszerű dolgok, amelyek segíthetnek a közérzet javításában. Tartós vagy súlyos tünetek esetén azonban nem helyettesítik a szakmai segítséget.

  • Tarts rendszeres napirendet. Kelj fel és feküdj le nagyjából ugyanakkor, öltözz fel akkor is, ha nem mész sehová.
  • Engedd be a fényt. Húzd el a függönyt reggel, ülj az ablak mellé olvasni, reggelizni.
  • Mozogj az állapotodhoz igazodva. Egy rövid séta, néhány torna a lakásban, kerti munka. Ha krónikus betegséged van, kérdezd meg az orvosod, milyen mozgás javasolt.
  • Étkezz rendszeresen, akkor is, ha kisebb az étvágyad.
  • Figyelj az alvásra. A délutáni hosszú szundikálás és a késő esti tévézés megzavarhatja az éjszakai pihenést.
  • Tűzz ki kis, elvégezhető célokat. Ma megírom a levelet, holnap felhívom a húgomat. A kis eredmények is számítanak.
  • Hozz vissza egy kedvelt tevékenységet, még ha most nincs is kedved hozzá: kézimunka, rejtvény, zene, kertészkedés.

A rosszabb napokon ezek sem mennek mindig. Ez nem kudarc, és nem a te hibád. Ha azt érzed, hogy egyre kevesebbre van erőd, az épp jelzés lehet arra, hogy segítség kell.

Miért különösen fontos a társas kapcsolat időskorban?

Idősebb korban sok minden szűkítheti a kapcsolatokat: a nyugdíjba vonulás után elmaradnak a munkatársak, elveszíthetünk egy társat vagy barátot, a gyerekek, unokák messze laknak, és a betegségek miatt nehezebb kimozdulni.

A magány nem jelenti automatikusan a depressziót. A rendszeres emberi kapcsolatok viszont fontos védőfaktort jelentenek, és nehezebb időszakban is kapaszkodót adhatnak.

Néhány egyszerű ötlet:

  • Telefonálj rendszeresen valakinek, akár minden nap ugyanabban az időben.
  • Beszélj meg egy közös sétát egy szomszéddal, baráttal.
  • Keress klubot vagy közösséget: nyugdíjasklub, egyházi közösség, kertbarátkör, dalkör.
  • Látogasd a könyvtárat, ahol gyakran vannak programok, felolvasások is.
  • Menj el egy kulturális programra, kiállításra, koncertre.
  • Vállalj önkéntes munkát, ha erőd és egészséged engedi.
  • Állapodjatok meg állandó családi alkalmakban: vasárnapi ebéd, heti videóhívás az unokákkal.

Segíthet-e a fény és a szabadtéri mozgás?

A nappali fény segíti a szervezet belső órájának beállítását, ami az alvásra és az energiaszintre is hat. Ezért érdemes a nap világos részében kimenni, még borús időben is, hiszen a szabadban akkor is több a fény, mint egy lakásban. Egy rövid délelőtti séta a fényt és a mozgást is egyben adja.

A rendszeres mozgás sokaknál javítja a közérzetet és az alvást. Nem kell hozzá sportolni: a séta, a kerti munka vagy egy könnyű torna is számít.

A szezonális depresszió kezelésében alkalmazott fényterápiáról az NHS azt írja, hogy sokan hasznosnak találják, de a hatékonyságáról nincs egyértelmű szakmai álláspont. Fényterápiás lámpát ne kezdj el önállóan használni. Ha felmerül, beszéld meg az orvosoddal, főleg akkor, ha szembetegséged van, vagy olyan gyógyszert szedsz, amely fényérzékenységet okozhat. Ő tudja megítélni, megfelelő-e számodra, és hogyan használd.

A családtag hogyan veheti észre, hogy baj van?

Az idősebb emberek sokszor nem mondják ki, hogy rosszul érzik magukat. Nem akarnak terhet jelenteni, vagy maguk sem tudják megfogalmazni, mi történik velük. A változást gyakran a család veszi észre először. Figyelmeztető jel lehet, ha a hozzátartozód:

  • ritkábban telefonál, vagy nem veszi fel a telefont;
  • lemondja a programokat, találkozókat;
  • nem érdekli, amit korábban szeretett;
  • elhanyagolja a háztartást, a megjelenését, a gyógyszerei szedését;
  • megváltozik az alvása vagy az étkezése, fogy;
  • gyakran mondja, hogy „nincs értelme semminek” vagy „minek vagyok még itt”;
  • feltűnően visszahúzódóvá, szótlanná válik.

Hogyan hozd szóba? Ne így:

„Miért vagy már megint ilyen?”

Hanem inkább így:

„Észrevettem, hogy mostanában nehezebb neked. Szeretnél róla beszélni?”

Hallgasd meg, ne siess tanácsot adni, és ne bagatellizáld. Ajánld fel, hogy elkíséred a háziorvoshoz, vagy segítesz időpontot kérni. A rendszeres hívás, látogatás önmagában is sokat jelenthet.

Mikor sürgős a segítség?

Ha valaki úgy érzi, nincs értelme élnie, öngyilkossági gondolatai vannak, vagy ártani készül magának, nem szabad egyedül maradnia ezzel. Ilyenkor azonnal segítséget kell kérni.

Sürgős segítség kell, ha valaki:

  • öngyilkossági gondolatokról beszél, vagy arról, hogy jobb lenne, ha nem lenne;
  • azzal fenyeget, hogy kárt tesz magában;
  • arról beszél, hogyan tenné meg, vagy búcsúzkodik;
  • közvetlen veszélyben van;
  • hirtelen súlyosan zavarttá válik, vagy furcsán, a megszokottól nagyon eltérően viselkedik.

Kit hívhatsz?

  • Közvetlen életveszély esetén: 112 (egységes segélyhívó).
  • Lelki Elsősegély Telefonszolgálat: 116-123. Az Egészségvonal tájékoztatása szerint éjjel-nappal, ingyenesen hívható. Nem csak végső esetben: akkor is, ha egyszerűen szükséged van arra, hogy valaki meghallgasson.
  • Háziorvos vagy orvosi ügyelet, ha nem közvetlen életveszélyről van szó, de sürgős orvosi segítség kell.

Ha egy hozzátartozód van ilyen helyzetben: maradj vele, ne hagyd egyedül, és kérj segítséget. Vedd komolyan, amit mond, akkor is, ha korábban már mondott hasonlót.

Mit tegyek, ha mostanában nincs kedvem semmihez?

  1. Figyeld meg, mióta tart a változás.
  2. Gondold át, mennyire nehezíti a mindennapjaidat.
  3. Ne maradj vele teljesen egyedül.
  4. Beszélj valakivel, akiben megbízol.
  5. Próbálj rendszeres napirendet tartani.
  6. Menj ki napközben a szabadba, ha az egészséged engedi.
  7. Mozogj az állapotodhoz igazodva.
  8. Ha a tünetek tartósak vagy romlanak, kérj szakmai segítséget a háziorvostól, pszichológustól.
  9. Ha öngyilkossági gondolataid vannak vagy közvetlen veszélyben vagy, azonnal kérj segítséget: 116-123 vagy 112.

Van segítség

Az, hogy ősszel vagy télen nehezebbnek érezzük a napokat, önmagában még nem jelent depressziót. De ha a lehangoltság tartóssá válik, eltűnik az öröm, megváltozik az alvás vagy az étkezés, visszahúzódunk, és a mindennapok is nehezebbek lesznek, érdemes segítséget kérni.

A depresszió nem gyengeség, és nem akaraterő kérdése. Az időskor sem jelenti azt, hogy a tartós rossz közérzetet el kell fogadni. A depresszió kezelhető, és az első lépés sokszor egy beszélgetés: a háziorvossal, egy szeretteddel vagy egy segélyvonal munkatársával.

Gyakran ismételt kérdések

1. Honnan tudhatom, hogy csak lehangolt vagyok, vagy depresszió állhat a háttérben?

Az átmeneti lehangoltság általában napok alatt változik, vannak jobb pillanatok, és a mindennapi teendők elvégezhetők. Ha a rossz hangulat hetekig tart, eltűnik az öröm és az érdeklődés, megváltozik az alvás vagy az étvágy, és egyre nehezebb a mindennapi élet, érdemes szakemberrel beszélni. A különbséget orvos vagy pszichológus tudja megállapítani.

Mik a depresszió leggyakoribb tünetei időskorban?

Tartós levertség, örömtelenség, fáradtság, alvászavar, étvágytalanság, koncentrációs nehézség, reménytelenség és visszahúzódás. Idősebb korban a depresszió gyakran inkább fáradtságként, testi panaszként vagy motivációhiányként jelenik meg, mint szomorúságként. Az új testi panaszokat ugyanakkor orvosnak is ki kell vizsgálnia.

Lehet-e a rövidebb nappalok miatt rosszabb a hangulatunk?

Igen, a kevesebb nappali fény, a megváltozott napirend és a ritkább kinti programok sokaknál ronthatják a közérzetet. Ez önmagában nem betegség. Ha azonban a tünetek évről évre ugyanabban az évszakban visszatérnek és jelentősen megnehezítik az életet, szezonális depresszió is állhat a háttérben, amit szakember tud megállapítani.

Mikor érdemes orvoshoz vagy pszichológushoz fordulni?

Ha a rossz hangulat hetek óta tart, nehezebbek a mindennapi teendők, eltűnt az öröm, romlott az alvás vagy az étkezés, vagy egyszerűen úgy érzed, egyedül nem bírsz vele. A háziorvos jó első lépés lehet, mert a testi okokat és a gyógyszerek hatását is ki tudja zárni, és szükség esetén továbbirányít.

Mit tegyek, ha egy hozzátartozóm öngyilkosságról beszél?

Vedd komolyan, és ne hagyd egyedül. Kérdezz rá nyugodtan, hallgasd meg, ne vitatkozz vele. Közvetlen veszély esetén hívd a 112-t. A Lelki Elsősegély Telefonszolgálat a 116-123-as számon éjjel-nappal, ingyenesen hívható, akár neked is, hozzátartozóként. Segíts neki mielőbb orvoshoz jutni.

Források

Fotók: pexels.com

0 0 szavazatok
A cikk értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Legrégebbi
Legújabb Legtöbbet értékelt
0
Kíváncsiak vagyunk a véleményedre! Értékeld a cikket!x
SUNGOESDOWN.HU
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.