Honnan ered valójában a Halloween: Tökfaragás és boszorkányok

Október végén a világ egy része narancsba és feketébe öltözik. A boltok polcait elárasztják a műpókhálók és a csokiszellemek, a filmekben rémisztő alakok kergetik a főhősöket, az otthonok ablakában pedig barátságos vagy éppen vicsorgó töklámpások parazslanak. A Halloween, ahogy ma ismerjük – a jelmezes bulik, a „csokit vagy csalunk!” felkiáltással házról házra járó gyerekek ünnepe – egy ízig-vérig amerikai kulturális exportcikknek tűnik. De ha lekapargatjuk a felszínt, a cukormáz és a művér alól egy ősi, misztikus és lenyűgözően gazdag európai hagyományrendszer bújik elő.

Ez az ünnep egy igazi kulturális olvasztótégely, amelyben évezredek során keveredtek a pogány kelta hiedelmek, a keresztény hagyományok és az újvilági leleményesség. Tarts velem, és fejtsük meg együtt, hogyan lett egy ősi, túlvilági kapukat nyitogató fesztiválból a modern kor egyik legnépszerűbb, játékos ünnepe!

A kelta gyökerek: Samhain, a fesztivál, amikor elvékonyul a fátyol

Történetünk több mint 2000 évvel ezelőtt kezdődik, a mai Írország, Nagy-Britannia és Észak-Franciaország misztikus ködbe burkolózó tájain, a kelták földjén. A kelta naptár szerint az év nem január elsején, hanem november elsején kezdődött. Az óévet búcsúztató és az újat köszöntő ünnep, amit október 31-én éjjel tartottak, a Samhain (ejtsd: száuiny vagy szaviny) nevet viselte.

A Samhain nem csupán egy szilveszteri mulatság volt. A kelták hite szerint ezen az egyetlen éjszakán a világokat elválasztó fátyol papírvékonnyá vált. A mi világunk és a túlvilág, a szellemek birodalma közötti határ elmosódott, lehetővé téve a holtak lelkeinek és más, természetfeletti lényeknek (tündéreknek, manóknak), hogy szabadon átjárjanak az élők közé.

Ez egyszerre volt félelmetes és áldott időszak. A családok visszavárták az elhunyt szeretteik lelkét, ételt és italt készítettek ki nekik, hogy megvendégeljék őket. Ugyanakkor tartottak az ártó szándékú szellemektől is. Hogy megvédjék magukat, hatalmas máglyákat gyújtottak a dombtetőkön – a tűz fénye egyszerre szolgált útmutatóul a jó lelkeknek, és tartotta távol a gonoszakat. Az emberek pedig ijesztő jelmezekbe, állatbőrökbe és -fejekbe öltöztek. Ennek kettős célja volt: egyrészt elijeszteni az ártó lényeket, másrészt felismerhetetlenné válni előttük, hogy azok ne tudják őket magukkal vinni a túlvilágra. A Samhain estéje a jóslás és a mágia ideje is volt, a jövő év termését, a szerelmet és a sorsot firtatták különféle rítusokkal.

Hogyan lett a pogány ünnepből Mindenszentek előestéje?

Amikor a Római Birodalom, majd a kereszténység terjedni kezdett a kelta területeken, az egyház egy bevált stratégiát alkalmazott: ahelyett, hogy betiltotta volna a mélyen gyökerező pogány ünnepeket, inkább „átkeresztelte” és beolvasztotta őket a saját hagyományrendszerébe.

A 4. században még májusban ünnepelt Mindenszentek (All Saints’ Day) ünnepét a 8. században III. Gergely pápa helyezte át november 1-jére, pontosan a Samhain idejére. Ezzel a pogány halotti ünnepet egy keresztény szentekre emlékező nappá formálták. Az október 31-e így a Mindenszentek előestéje lett, amit az angolszász területeken „All Hallows’ Eve”-nek (Minden Szentek Estéje) neveztek. Innen származik a név, ami az idők során lerövidült és egybeolvadt: Halloween. Később a november 2-a lett a Halottak napja (All Souls’ Day), a köznép elhunytjaiért való imádkozás napja, teljessé téve a pogány és keresztény hagyományok összefonódását.

Az Újvilág és a töklámpás születése: Az amerikai Halloween

A Halloween mai, vidám formája azonban nem Európában, hanem az Amerikai Egyesült Államokban született meg. A 19. század közepén, a nagy írországi éhínség (1845-1849) elől menekülve több százezer ír vándorolt ki Amerikába, és magukkal vitték ősi hagyományaikat, köztük a Halloween szokásait is.

Itt született meg a Halloween legismertebb szimbóluma, a töklámpás is. A legenda egy ír népmeséből ered, ami egy Fukar Jack (Stingy Jack) nevű, ravasz kovácsról szól, aki többször is rászedte az ördögöt. Amikor Jack meghalt, a mennybe a bűnei miatt nem engedték be, de az ördög a pokolba sem fogadta be, mert megígérte neki. Egyetlen parázsló széndarabot kapott a pokol tüzéből, hogy azzal világítson magának az örök sötétségben. Jack a szenet egy kivájt karórépába (turnip) tette, és azóta is ezzel a lámpásával bolyong a világok között. Írországban és Skóciában eredetileg tehát karórépából, krumpliból vagy céklából faragtak ijesztő arcokat, hogy elűzzék Jack és a többi kóborló lélek szellemét.

Amikor azonban az ír bevándorlók megérkeztek Amerikába, egy új, számukra ismeretlen, de sokkal ideálisabb növénnyel találkoztak: a tökkel (pumpkin). Az őshonos amerikai tök sokkal nagyobb volt, és a puha belsejét jóval könnyebb volt kivájni, mint a kemény karórépáét. Így született meg a ma ismert narancssárga, vicsorgó töklámpás, a Jack O’Lantern.

Szokások és szimbólumok: Mit jelent a „trick-or-treat” és miért pont a tök?

• Jelmezek: A kelta hagyományokból eredő ijesztő jelmezek az idők során átalakultak. A 20. század elejére a Halloween egyre inkább egy világi, közösségi ünneppé vált, ahol a gyerekek és a felnőttek már nemcsak szörnyeknek, hanem bármilyen kedvelt figurának (tündér, kalóz, filmsztár) beöltözhettek.
• „Csokit vagy csalunk!” (Trick-or-treat): Ez a szokás szintén európai gyökerekkel bír. A középkorban létezett az ún. „lelkezés” (souling), amikor Mindenszentek környékén a szegények házról házra jártak, és „léleksüteményt” (soul cake) koldultak. Cserébe imádkoztak a házban lakók elhunyt rokonainak lelki üdvéért. Ezt a hagyományt vitték tovább az ír és skót bevándorlók, ami Amerikában alakult át a mai, játékos formájává, ahol a gyerekek egy kis „csínytevéssel” (trick) fenyegetőznek, ha nem kapnak édességet (treat).
• Szimbólumok: A fekete macskák, boszorkányok, pókok és denevérek mind a Samhain misztikus, túlvilági világképéhez kapcsolódnak, ahol a természetfeletti erők és a mágia központi szerepet játszottak.

Halloween Magyarországon: divatmajmolás vagy egy új hagyomány?

Magyarországon a Halloween ünneplése a rendszerváltás után, a ’90-es években kezdett elterjedni, elsősorban az amerikai filmek és sorozatok hatására. A jelenség megítélése meglehetősen vegyes.

• A kritikus hangok gyakran az „amerikanizálódást”, az idegen kultúra kritikátlan átvételét, a „divatmajmolást” emlegetik. Sokan úgy érzik, hogy ez a vidám, de felszínes ünnep nem illik a magyar hagyományokhoz, és tiszteletlenség a Mindenszentek és a Halottak napja csendes, méltóságteljes megemlékezésével szemben. A Halloween üzleti oldalát, a túlzott fogyasztásra ösztönzést szintén sok kritika éri.
• Az elfogadók szerint viszont a Halloween nem a hagyományos ünnepeink helyett, hanem mellettük létezik. Egy világi, játékos alkalom a közösségi együttlétre, a kreativitás kiélésére (tökfaragás, jelmezkészítés), ami különösen a gyerekeknek és a fiataloknak nyújt felhőtlen szórakozást. Úgy tekintenek rá, mint a Valentin-napra: egy globális popkulturális jelenség, amit be lehet építeni a saját életünkbe anélkül, hogy az a nemzeti identitásunkat veszélyeztetné.

Egy ünnep, ami folyamatosan változik

https://hu.wikipedia.org/wiki/HalloweenA Halloween története a legjobb példa arra, hogy a hagyományok nem statikus, kőbe vésett dolgok. Folyamatosan változnak, formálódnak, új jelentésekkel gazdagodnak, ahogy egyik kultúrából a másikba vándorolnak. A Samhain misztikus, félelmetes éjszakájától a mai, csokivadászattal és vidám bulikkal teli ünnepig vezető út évezredeken átívelt. Hogy Magyarországon milyen formát ölt a jövőben, az csak rajtunk múlik.

Gyakran Ismételt Kérdések

Fotó: Freepik.com