Figyelj a szíved ritmusára: Pulzusmérés fontossága és tudnivalók 65 év felett

Az életkor előrehaladtával mindannyian tapasztalhatunk olyan változásokat, amelyek befolyásolhatják a mindennapi életünket és az egészségünket. Ezek közül az egyik legfontosabb a szívünk és érrendszerünk állapota, amelynek működését egyszerűen, otthon is hatékonyan figyelemmel kísérhetjük a pulzusunk rendszeres ellenőrzésével. Talán nem is gondolnád, de ez az apró, kitapintható jelzés a csuklódon vagy a nyakadon sokkal többet elmondhat a szíved aktuális állapotáról és a lehetséges kockázatokról, mint hinnéd. Különösen 65 év felett válik fontossá, hogy tisztában legyünk pulzusunk normál értékeivel és felismerjük az esetleges figyelmeztető jeleket. Nézzük meg, miért is olyan fontos mindez, és hogyan végezhetjük el helyesen ezt az egyszerű önvizsgálatot!

Mi is az a pulzus, és mit árul el a szívünkről?

A pulzus tulajdonképpen a szívverések által keltett érfali lüktetés, amelyet a test különböző pontjain, jellemzően a csuklón (orsóütőér felett) vagy a nyakon (nyaki verőér felett) érezhetünk, ahol az artériák közelebb futnak a bőrfelszínhez. Amikor a szív összehúzódik és vért pumpál az artériás rendszerbe, az nyomáshullámként terjed végig az erekben – ezt a hullámzást érzékeljük pulzusként.

A pulzus mérésekor elsősorban a percenkénti szívverések számát (pulzusszám) figyeljük nyugalmi állapotban. Idősebb korban, amikor a test és a szív természetes öregedési folyamatokon megy keresztül, a nyugalmi pulzus normálértékei általában 60 és 100 ütés/perc között mozognak. Fontos tudni, hogy ez egy általános tartomány; az egyéni normál pulzus számos tényezőtől függhet, mint például:

• Fizikai fittség: Rendszeresen sportoló, edzett egyéneknél a nyugalmi pulzus alacsonyabb lehet (akár 40-60 ütés/perc is), ami a szív hatékonyabb működését jelzi.
• Testsúly: A túlsúly megterhelheti a szívet, ami magasabb nyugalmi pulzust eredményezhet. Továbbá a rák kockázatát is növetheti a túlsúly.
• Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek (pl. béta-blokkolók) lassíthatják, míg mások (pl. egyes asztma elleni szerek, pajzsmirigy gyógyszerek) gyorsíthatják a pulzust.
• Stressz, érzelmi állapot: Izgalom, szorongás, stressz hatására a pulzus átmenetileg megemelkedhet.
• Koffein, nikotin: Ezek a stimulánsok szintén emelik a pulzusszámot.
• Láz, betegségek: Fertőzések, lázas állapotok jellemzően magasabb pulzussal járnak.
• Pajzsmirigy működése: A pajzsmirigy túlműködése (hyperthyreosis) gyors, míg alulműködése (hypothyreosis) lassú pulzust okozhat.

A pulzus rendszeres mérése segít abban, hogy megismerjük saját normál értékeinket, és időben észleljük a szív működésében bekövetkező kóros változásokat, ami kulcsfontosságú lehet a megelőzés és a korai diagnózis szempontjából.

Lassú, gyors vagy szabálytalan? Milyen eltérésekre figyeljünk?

A pulzus mérése során nemcsak a percenkénti ütésszámot, hanem a ritmust és az erősséget is érdemes figyelni. Három fő eltérést különböztethetünk meg:

Bradycardia (lassú szívverés)

Akkor beszélünk bradycardiáról, ha a nyugalmi pulzusszám tartósan 60 ütés/perc alá csökken (kivéve edzett sportolóknál).

• Lehetséges okai: A szív ingerületképző vagy -vezető rendszerének problémái (pl. szinuszcsomó betegség, ingerületvezetési blokkok), bizonyos gyógyszerek (pl. béta-blokkolók, digitálisz), pajzsmirigy alulműködés, elektrolit-zavarok.
• Tünetei lehetnek: Fáradtság, gyengeség, szédülés, ájulásérzés, légszomj, mellkasi fájdalom, zavartság.

Tachycardia (gyors szívverés) Tachycardiáról akkor beszélünk, ha a nyugalmi pulzusszám tartósan 100 ütés/perc fölé emelkedik.

• Lehetséges okai: Stressz, szorongás, pánikroham, láz, fertőzés, vérszegénység, kiszáradás, pajzsmirigy túlműködés, koffein vagy alkohol túlzott fogyasztása, bizonyos gyógyszerek, szívbetegségek (pl. szívelégtelenség, ritmuszavarok).
• Tünetei lehetnek: Erős szívdobogásérzés (palpitáció), mellkasi fájdalom vagy diszkomfort, légszomj, szédülés, gyengeség, ájulás.

Aritmia (szabálytalan szívverés)

Az aritmia a szívverés szabálytalanságát jelenti: a szív túl gyorsan, túl lassan, vagy egyszerűen csak rendszertelenül ver. Ez lehet egy-egy kihagyó vagy bedobbanó ütés, vagy teljesen kaotikus ritmus. Az aritmia különösen veszélyes lehet, mivel növelheti a vérrögképződés és ezáltal a stroke kockázatát.

• Leggyakoribb formája időskorban a pitvarfibrilláció (PF): Ez a leggyakoribb tartós szívritmuszavar. Ilyenkor a szív pitvarai (felső üregei) nem összehangoltan húzódnak össze, hanem csak „remegnek” (fibrillálnak), óránként akár 300-600-szor is. Ez a rendezetlen elektromos aktivitás szabálytalan és gyakran szapora kamrai működést eredményez. A pitvarokban pangó vér miatt vérrögök képződhetnek, amelyek az agyba jutva stroke-ot okozhatnak. A pitvarfibrilláció sokszor tünetmentes, és csak véletlenül, vagy egy szövődmény kapcsán derül ki.
• Aritmia tünetei lehetnek: Szívdobogásérzés, kihagyó ütések, mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, fáradékonyság, de akár teljesen tünetmentes is lehet.

Miért különösen fontos a pulzus figyelése 65 év felett?

Az életkor előrehaladtával természetes módon nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. A szív elektromos rendszere elhasználódhat, az erek veszíthetnek rugalmasságukból, gyakoribbá válnak a vérnyomásproblémák. A pulzus rendszeres ellenőrzése 65 év felett ezért kiemelt jelentőségű:

• Segít időben felismerni a lappangó szívritmuszavarokat, mint például a pitvarfibrillációt, amelynek kockázata az életkorral jelentősen nő.
• Figyelmeztethet magas vérnyomásra vagy más szívproblémákra.
• Lehetőséget ad a gyógyszeres kezelések hatékonyságának és mellékhatásainak nyomon követésére.
• Az időben észlelt és kezelt rendellenességekkel megelőzhetők a súlyosabb szövődmények, mint a stroke vagy a szívelégtelenség kialakulása, javítva az életminőséget és az élettartamot.

Mérd meg magadnak: A pulzusmérés helyes technikája lépésről lépésre

A pulzus otthoni mérése egyszerű, és nem igényel bonyolult eszközöket. A legfontosabb a pontosság és a rendszeresség.

1. Készülődés: Mielőtt elkezdenéd a mérést, pihenj legalább 5-10 percet nyugodt körülmények között. Ne mérj közvetlenül fizikai aktivitás, étkezés, kávé- vagy alkoholfogyasztás, illetve dohányzás után, mert ezek befolyásolhatják az eredményt.
2. Helyes testhelyzet: Ülj le kényelmesen egy székre, hátadat támasszad meg, talpaid legyenek a földön. A karodat, amelyen mérsz, lazán helyezd egy asztalra vagy az öledbe, tenyérrel felfelé.
3. Tapintás:
   • Csuklón: A másik kezed mutató- és középső ujjbegyével finoman tapintsd ki a csuklód hüvelykujj felőli oldalán, az ín és a csont közötti árokban az orsóütőeret. Ne használd a hüvelykujjadat, mert annak saját lüktetése van, ami megzavarhat.
   • Nyakon: A mutató- és középső ujjaddal tapintsd ki a nyakad egyik oldalán, a légcső és a nagy fejbiccentő izom között futó nyaki verőeret. Ne nyomd túl erősen, és soha ne tapintsd mindkét oldalon egyszerre, mert az az agyi vérellátást zavarhatja!
4. Számolás: Ha megtaláltad a lüktetést, egy óra másodpercmutatóját figyelve számold meg a szívveréseket:
   • Ha a pulzusod szabályos: Számold 30 másodpercig, majd szorozd meg kettővel, hogy megkapd a percenkénti értéket.
   • Ha a pulzusod szabálytalan, vagy bizonytalan vagy: Mindig számold egy teljes percig (60 másodpercig) a pontosabb eredmény érdekében.
5. Ritmus figyelése: A számolás közben figyeld meg, hogy a szívverések üteme egyenletes-e, vagy kihagyásokat, bedobbanásokat, rendszertelenséget érzel-e.
6. Jegyezd fel! Írd le a mért értéket, a mérés időpontját és az esetlegesen tapasztalt szabálytalanságot vagy egyéb tüneteket (pl. szédülés). Ez segíthet az orvosodnak, ha konzultációra kerül sor.
7. Rendszeresség: Mérd a pulzusodat rendszeresen, lehetőleg ugyanabban az időpontban (pl. reggel felkelés után, még mielőtt felkelnél az ágyból, vagy este lefekvés előtt), hogy összehasonlítható eredményeket kapj, és megismerd a saját nyugalmi pulzusodat.

Modern segítség a zsebünkben (vagy a karunkon): Pulzusmérő eszközök

Ma már számos modern eszköz áll rendelkezésre, amelyek megkönnyíthetik és pontosíthatják a pulzusmérést:

• Automata vérnyomásmérők: A legtöbb felkaros vagy csuklós automata vérnyomásmérő a vérnyomás mellett a pulzusszámot is kijelzi. Sok készülék képes az esetleges szabálytalan szívverést (aritmiát) is jelezni egy ikonnal. Ezek otthoni használatra megbízhatóak lehetnek, ha megfelelően használják őket.
• Okosórák és fitneszkarkötők: Ezek az eszközök optikai szenzorok segítségével folyamatosan vagy rendszeres időközönként monitorozzák a pulzust. Számos modell képes figyelmeztetni túl alacsony vagy túl magas pulzusszámra, sőt, némelyik fejlettebb EKG (elektrokardiogram) funkcióval is rendelkezik, amely képes lehet a pitvarfibrilláció korai jeleinek észlelésére. Az EKG funkcióval rendelkező órák eredményeit megoszthatod az orvosoddal. A legegyszerűbb pulzusmérést és szaturációt is mérő okos fitnessz karkötő, mint például a Xiaomi Smart Band 9 már akár 10000-15000 forint körüli összegért megvásárolhatóak.
• Pulzoximéterek: Bár elsődleges funkciójuk a vér oxigénszaturációjának mérése, ezek az ujjra csíptethető kis eszközök a pulzusszámot is kijelzik.

Bár ezek az eszközök nagyon hasznosak lehetnek az önmonitorozásban, fontos tudni, hogy pontosságuk változó lehet, és nem helyettesítik az orvosi diagnózist. Az általuk mért értékeket mindig tájékoztató jellegűnek kell tekinteni, és bármilyen rendellenesség esetén orvoshoz kell fordulni!

Mit tegyél, ha rendellenességet tapasztalsz?

Ha az otthoni pulzusmérés során bármilyen szokatlant, a normálistól eltérőt tapasztalsz (túl lassú, túl gyors vagy szabálytalan pulzus), ne ess pánikba, de ne is hagyd figyelmen kívül!

1. Ismételd meg a mérést: Néhány perc pihenés után mérd meg újra, hogy kizárd a mérési hibát vagy az átmeneti hatást (pl. hirtelen mozdulat, izgalom).
2. Jegyezd fel a részleteket: Írd le a mért értéket (vagy értékeket), a mérés időpontját, az esetleges szabálytalanság jellegét, és hogy tapasztaltál-e közben bármilyen tünetet (pl. szédülés, szívdobogásérzés, légszomj, mellkasi fájdalom).
3. Konzultálj az orvosoddal: A lehető leghamarabb keresd fel a háziorvosodat vagy kardiológusodat, és számolj be a tapasztaltakról. Mutasd meg a feljegyzéseidet. Ne próbálj meg saját magad diagnosztizálni vagy kezelni! A szívproblémák szakszerű kivizsgálást és kezelést igényelnek.
4. Sürgős esetben: Ha hirtelen fellépő, súlyos tüneteket tapasztalsz (erős mellkasi fájdalom, fulladás, eszméletvesztés, súlyos szédülés), azonnal hívd a mentőket (112)!

Rendszeres orvosi ellenőrzés: A legbiztosabb módszer

Az otthoni pulzusmérés fontos és hasznos eszköz az önellenőrzésre, de nem helyettesíti a rendszeres orvosi vizsgálatokat és szűrővizsgálatokat. Különösen 65 év felett ajánlott évente legalább egyszer részt venni egy átfogóbb kivizsgáláson, amely magában foglalhatja a vérnyomásmérést, laborvizsgálatokat és nyugalmi EKG-t. Az orvosod ezek alapján tudja felmérni a szív- és érrendszeri kockázataidat, és szükség esetén további vizsgálatokat (pl. szívultrahang, terheléses EKG, Holter-monitorozás) javasolhat. Ezek a vizsgálatok segítenek a rejtett problémák korai felismerésében és a megfelelő kezelés időben történő megkezdésében.

A pulzusod rendszeres, tudatos figyelése egy egyszerű, de rendkívül fontos lépés lehet szíved egészségének megőrzése érdekében. Az időben felismert eltérések, különösen a szívritmuszavarok, megfelelő orvosi kezeléssel jól karbantarthatók, megelőzve ezzel súlyosabb szövődmények, mint például a stroke kialakulását. Ne feledd, hogy az egészséged a te kezedben is van, és a szíved megérdemli a gondos törődést! Hallgass a tested jelzéseire, mérd rendszeresen a pulzusodat, és ha bármilyen kérdésed van, vagy rendellenességet tapasztalsz, ne habozz orvoshoz fordulni!

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Fotó: